Magyar ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában

Erkel és Liszt

A 19. századi Pest-Buda műzenei életének Erkel és Liszt voltak a fő pillérei. Mint Széchenyi István Lánchídja a nagymúltú Buda és a polgárváros Pest között, a két muzsikus úgy teremtett itthon állandó összeköttetést a hagyományos magyar és a kortárs európai műzene között.

Liszt-bemutatók Erkel Ferenc és Erkel Sándor betanításában

Liszt szimfonikus műveit javarészt az Erkel Ferenc, majd 1876-tól Erkel Sándor vezette Filharmóniai Társaság adta elő. Az együttes létrehozásának ötletét Liszt vetette fel a Doppler fivéreknek 1853 júniusában tett weimari látogatásuk alkalmával. Decemberben a testvérpár már arról tájékoztatta őt, hogy Erkel magáévá tette az együttes létrehozásának gondolatát. Liszt szimfonikus művei közül Erkel Ferenc mutatta be a Magyar fantáziát és a Hungaria című szimfonikus költeményt 1853-ban, illetve 1856-ban, valamint a Dante-szimfóniát 1865-ben. Liszt tisztában volt Erkel munkásságának rendkívüli jelentőségével. Nagyra becsülte a Hunyadi Lászlót, amelyet bemutatott volna Weimarban, ha sikerül rávennie Erkelt, hogy küldje el neki az opera partitúráját. Részt vett az opera 200. előadásán is 1874-ben. Erkel Sándor évi rendszerességgel játszatta Liszt műveit, az ő érdeme a Faust-szimfónia 1888-as magyarországi bemutatása is.

Liszt Ferenc: Fantasie über ungarische Volksmelodien [Magyar fantázia] (Leipzig, Heinze / Peters, G 922 H, [1864])
A Rákóczi-keservest feldolgozó lassú szakasz a Magyar fantáziából, amelyet Pesten mutattak be 1853. június 1-én. A zongoraszólót Hans von Bülow, Liszt volt tanítványa játszotta, a Filharmóniai Társaság megalakulás előtt álló zenekarát Erkel Ferenc vezényelte. — Liszt Ferenc: *Fantasie über ungarische Volksmelodien [Magyar fantázia]* (Leipzig, Heinze / Peters, G 922 H, [1864]). A Rákóczi-keservest feldolgozó lassú szakasz a *Magyar fantáziá*ból, amelyet Pesten mutattak be 1853. június 1-én. A zongoraszólót Hans von Bülow, Liszt volt tanítványa játszotta, a Filharmóniai Társaság megalakulás előtt álló zenekarát Erkel Ferenc vezényelte.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, 11162.

Liszt Ferenc: Legende der heiligen Elisabeth / La Légende de Sainte Elisabeth, Klavierauszug (Leipzig, Kahnt, 1156 [c1867]),
A Szent Erzsébet legendáját Erkel Ferenc tanította be, de a bemutatón, 1865. augusztus 15-én Liszt vezényelte a pesti Vigadóban. — Liszt Ferenc: *Legende der heiligen Elisabeth / La Légende de Sainte Elisabeth*, Klavierauszug (Leipzig, Kahnt, 1156 [c1867]), A *Szent Erzsébet legendájá*t Erkel Ferenc tanította be, de a bemutatón, 1865. augusztus 15-én Liszt vezényelte a pesti Vigadóban.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, LH Z 6596.

A pest-budai Zenede negyedszázados ünnepélyeinek műsora (1865. augusztus 15–30.)
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Any 1059-20.

Liszt Ferenc: „Rákóczy Marsch (Orchester-Version– für das Pianoforte von FLiszt–”. Az autográf 1. és 6. (utolsó) oldala. Utóbbin dátum és aláírás: „December [18]63– Madonna del Rosario BBBBBBB [Bon Boje bénira bons bessons!]”
A Rákóczi-induló különféle saját feldolgozásai közül Liszt a szimfonikus stílusban feldolgozott zenekari változatot (Rákóczi-Marsch symphonisch bearbeitet) értékelte a legtöbbre. Ősbemutatóján, a Nemzeti Zenede negyedszázados ünnepén, 1865. augusztus 16-án Liszt vezényelte az Erkel Ferenc által betanított művet. A képen látható zongoraátirat e zenekari változat alapján készült 1863 decemberében, a római Madonna del Rosarióban. A rövidítés jelentése: „A Jóisten megáldja majd a jó ikreket.” Az ikrekkel Liszt önmagára és a lelki párjának tekintett Carolyne zu Sayn-Wittgensteinre utalt. — Liszt Ferenc: *„Rákóczy Marsch (Orchester-Version– für das Pianoforte von FLiszt–”*. Az autográf 1. és 6. (utolsó) oldala. Utóbbin dátum és aláírás: „December [18]63– Madonna del Rosario BBBBBBB [Bon Boje bénira bons bessons!]” A *Rákóczi-induló* különféle saját feldolgozásai közül Liszt a szimfonikus stílusban feldolgozott zenekari változatot (*Rákóczi-Marsch symphonisch bearbeitet*) értékelte a legtöbbre. Ősbemutatóján, a Nemzeti Zenede negyedszázados ünnepén, 1865. augusztus 16-án Liszt vezényelte az Erkel Ferenc által betanított művet. A képen látható zongoraátirat e zenekari változat alapján készült 1863 decemberében, a római Madonna del Rosarióban. A rövidítés jelentése: „A Jóisten megáldja majd a jó ikreket.” Az ikrekkel Liszt önmagára és a lelki párjának tekintett Carolyne zu Sayn-Wittgensteinre utalt.
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Zeneműtár, Ms. mus. 5.829.

Liszt Ferenc: Symphonische Dichtungen, No. 9. Hungaria (Leipzig: Breikopf & Härtel, 9388 [1861]).
A kétzongorás átirat Liszt által javított példánya. — Liszt Ferenc: *Symphonische Dichtungen, No. 9. Hungaria* (Leipzig: Breikopf & Härtel, 9388 [1861]). A kétzongorás átirat Liszt által javított példánya.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Ms. mus. L 68.

Amédée Kovaltsik [Kovaltsik Amát]: Répertoire du théatre national, petites fantaisies faciles et instructives pour le piano sur des motifs d’opéras favoris hongroises. (Pest, Rózsavölgyi et Comp., 1862)
Kovaltsik Amédée (1831–1884) a Nemzeti Színház énektanára, elismert egyházzenész és orgonista volt. Emellett az operafeldolgozás műfajának is hódolt: műkedvelők számára írt fantáziákat a Nemzeti Színházban játszott operák, köztük Erkel Ferenc, Doppler Ferenc és Mosonyi Mihály művei népszerű motívumaira. A címlapon a színház épülete látható. — Amédée Kovaltsik [Kovaltsik Amát]: *Répertoire du théatre national, petites fantaisies faciles et instructives pour le piano sur des motifs d’opéras favoris hongroises.* (Pest, Rózsavölgyi et Comp., 1862). Kovaltsik Amédée (1831–1884) a Nemzeti Színház énektanára, elismert egyházzenész és orgonista volt. Emellett az operafeldolgozás műfajának is hódolt: műkedvelők számára írt fantáziákat a Nemzeti Színházban játszott operák, köztük Erkel Ferenc, Doppler Ferenc és Mosonyi Mihály művei népszerű motívumaira. A címlapon a színház épülete látható.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára, M 45659.

Liszt Ferenc: Fantaisie sur l’Opéra hongroise „Szép Ilonka” de Mosonyi M. (Pest, Rózsavölgyi, N.G. 1479, [1868])
Mosonyi Mihály (1815–1870) Vörösmarty Mihály költeménye nyomán írt operáját, a Szép Ilonkát Erkel Ferenc vezényletével mutatták be a Nemzeti Színházban 1861-ben. A magyaros stílusú opera motívumaira Liszt fantáziát komponált, ezzel viszonozva Mosonyi baráti és kollegiális hűségét. — Liszt Ferenc: *Fantaisie sur l’Opéra hongroise „Szép Ilonka” de Mosonyi M.* (Pest, Rózsavölgyi, N.G. 1479, [1868]). Mosonyi Mihály (1815–1870) Vörösmarty Mihály költeménye nyomán írt operáját, a *Szép Ilonká*t Erkel Ferenc vezényletével mutatták be a Nemzeti Színházban 1861-ben. A magyaros stílusú opera motívumaira Liszt fantáziát komponált, ezzel viszonozva Mosonyi baráti és kollegiális hűségét.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára, LGy (Z) 3797.

Kurátor: Kaczmarczyk Adrienne és Kim Katalin