Liszt és Magyarország
Liszt az európai zenei avantgarde szellemiségét hozta magával, valahányszor hazájába látogatott. Nem kevesebbel távozott: identitástudattal, amely mellett zenéjének verbunkoson alapuló magyar-cigány stílusrétegével tett hitet.
Liszt Ferenc és a magyaros stílus
Liszt Ferenc német ajkú magyar családban született s zenei tanulmányok céljából gyermekként külföldre került. Amikor 1839-ben először látogatott haza, magyaros dallamokra rögtönzött zongorafantáziáival és jótékonysági hangversenyeivel nyelvtudás híján is elnyerte honfitársai bizalmát. A nemesek a magyarság egy Európa-szerte elismert, lehetséges képviselőjét látták benne, s Liszt meg akart felelni várakozásaiknak. „Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell”, vallotta Vörösmarty Mihállyal, a Szózat költőjével. Az Egressy Béni által megzenésített költemény verssorát utóbb Sunt lacrymae rerum című zongoradarabjában is idézte. A magyaros stílus fő előadói a cigánybandák voltak. Ihletett játékuk hallatán Liszt úgy vélte, a saját népzenéjüket adják elő. Téves felfogása, amelyet A czigányokról és a czigányzenéről Magyarországon című könyvében fejtett ki, egy időre éket vert közte és honfitársai között.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, T.1359.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 004.
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, 603.063.
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, Ma 863.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 37.
Liszt magyar munkatársai: 1850–60-as évek
Liszt két reprezentatív egyházzenei alkotás megkomponálására kapott megbízást hazai részről. Scitovszky János esztergomi érsek kérte fel mind a Missa solennis, mind a Magyar koronázási mise megírására. Az előbbi az esztergomi bazilika felszentelésén hangzott el 1856-ban, az utóbbi I. Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázásakor 1867-ben. Bár Bécsben udvari szerzőt kívántak megbízni, Liszt magyar barátai Erzsébet közbenjárásával elérték, hogy a misével őt bízzák meg. Köztük volt Liszt leghívebb magyar barátja, Augusz Antal, olyan muzsikusok, mint Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Engeszer Mátyás és Reményi Ede, valamint a földrajztudós Rosti Pál. Mivel Liszt 1848–1861 között Weimarban, 1861–1869 között pedig Rómában élt, pest-budai kollégái támogatása nélkül a két nagyszabású mű ősbemutatójára nem kerülhetett volna sor.
MNM Történelmi Képcsarnok, Grafikai Gyűjtemény, 1241.
MNM Történeti Fényképtár, Portré-csoportkép, 873/1955 fk.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, 11162.
Kurátor: Kaczmarczyk Adrienne