Liszt és Magyarország
Liszt az európai zenei avantgarde szellemiségét hozta magával, valahányszor hazájába látogatott. Nem kevesebbel távozott: identitástudattal, amely mellett zenéjének verbunkoson alapuló magyar-cigány stílusrétegével tett hitet.
Liszt Ferenc és a magyaros stílus
Liszt Ferenc német ajkú magyar családban született s zenei tanulmányok céljából gyermekként külföldre került. Amikor 1839-ben először látogatott haza, magyaros dallamokra rögtönzött zongorafantáziáival és jótékonysági hangversenyeivel nyelvtudás híján is elnyerte honfitársai bizalmát. A nemesek a magyarság egy Európa-szerte elismert, lehetséges képviselőjét látták benne, s Liszt meg akart felelni várakozásaiknak. „Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell”, vallotta Vörösmarty Mihállyal, a Szózat költőjével. Az Egressy Béni által megzenésített költemény verssorát utóbb Sunt lacrymae rerum című zongoradarabjában is idézte. A magyaros stílus fő előadói a cigánybandák voltak. Ihletett játékuk hallatán Liszt úgy vélte, a saját népzenéjüket adják elő. Téves felfogása, amelyet A czigányokról és a czigányzenéről Magyarországon című könyvében fejtett ki, egy időre éket vert közte és honfitársai között.
![A városi táncterem [Redout(e)] épülete (Pest, 1833–1849). A Pollack Mihály tervei alapján felépült Redout(e) 1833–1849 között adott helyet báloknak és hangversenyeknek, majd az 1848–1849-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány üléseinek. Heinrich Hentzi osztrák tábornok megtorlásként 1849-ben szétlövette az épületet. A Feszl Frigyes tevezte új épület 1846-ban nyílt meg s végül a Vigadó nevet kapta. Liszt többször koncertezett mind a két épületben.](/images/e-redout.webp)
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, T.1359.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 004.
![Liszt Ferenc: Pester Carneval (Wien, Haslinger, T. H. 10.565 [1848])
1846 folyamán, amikor több hónapot töltött Magyarországon és Erdélyben, Liszt számos cigánybandát hallott. Nagyrészt az ekkori élmények ihlették a Magyar rapszódiák 1851–1853 között megjelent 15 tagú sorozatát, amelybe 9. számként felvette a Pesti karnevált is. 1853 tavaszán a pesti koncertjeire induló Hans von Bülow figyelmét külön felhívta a Bihari-, más néven párizsi bandára, amelynek prímása Bihari János unokája, Farkas Miska volt. Liszt a pesti Komlókert vendéglőben hallotta játékukat 1846-ban. A Komlókertben gyakran fellépett egy másik kiváló cigány prímás, Patikárius Ferkó is, akit Liszt, Erkel Ferenc, Reményi Ede és kortársaik szintén csodáltak.](/images/e-liszt-pester-carneval.webp)
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, 603.063.
![Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon, ford. [Székely József] (Pest, Heckenast, 1861)](/images/e-liszt-a-cziganyokrol.webp)
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, Ma 863.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 37.
Liszt magyar munkatársai: 1850–60-as évek
Liszt két reprezentatív egyházzenei alkotás megkomponálására kapott megbízást hazai részről. Scitovszky János esztergomi érsek kérte fel mind a Missa solennis, mind a Magyar koronázási mise megírására. Az előbbi az esztergomi bazilika felszentelésén hangzott el 1856-ban, az utóbbi I. Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázásakor 1867-ben. Bár Bécsben udvari szerzőt kívántak megbízni, Liszt magyar barátai Erzsébet közbenjárásával elérték, hogy a misével őt bízzák meg. Köztük volt Liszt leghívebb magyar barátja, Augusz Antal, olyan muzsikusok, mint Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Engeszer Mátyás és Reményi Ede, valamint a földrajztudós Rosti Pál. Mivel Liszt 1848–1861 között Weimarban, 1861–1869 között pedig Rómában élt, pest-budai kollégái támogatása nélkül a két nagyszabású mű ősbemutatójára nem kerülhetett volna sor.

MNM Történelmi Képcsarnok, Grafikai Gyűjtemény, 1241.

MNM Történeti Fényképtár, Portré-csoportkép, 873/1955 fk.

MNM TK Grafikai Gyűjtemény, 11162.
Kurátor: Kaczmarczyk Adrienne