← Főoldal

Magyar ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában

Liszt és Magyarország

Liszt az európai zenei avantgarde szellemiségét hozta magával, valahányszor hazájába látogatott. Nem kevesebbel távozott: identitástudattal, amely mellett zené­jének verbunkoson alapuló magyar-cigány stílusrétegével tett hitet.

Liszt Ferenc és a magyaros stílus

Liszt Ferenc német ajkú magyar családban született s zenei tanulmányok céljából gyermekként külföldre került. Amikor 1839-ben először látogatott haza, magyaros dallamokra rögtönzött zongorafantáziáival és jótékonysági hangversenyeivel nyelvtudás híján is elnyerte honfitársai bizalmát. A nemesek a magyarság egy Európa-szerte elismert, lehetséges képviselőjét látták benne, s Liszt meg akart felelni várakozásaiknak. „Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned, halnod kell”, vallotta Vörösmarty Mihállyal, a Szózat költőjével. Az Egressy Béni által megzenésített költemény verssorát utóbb Sunt lacrymae rerum című zongoradarabjában is idézte. A magyaros stílus fő előadói a cigánybandák voltak. Ihletett játékuk hallatán Liszt úgy vélte, a saját népzenéjüket adják elő. Téves felfogása, amelyet A czigányokról és a czigányzenéről Magyarországon című könyvében fejtett ki, egy időre éket vert közte és honfitársai között.

A városi táncterem [Redout(e)] épülete (Pest, 1833–1849). A Pollack Mihály tervei alapján felépült Redout(e) 1833–1849 között adott helyet báloknak és hangversenyeknek, majd az 1848–1849-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány üléseinek. Heinrich Hentzi osztrák tábornok megtorlásként 1849-ben szétlövette az épületet. A Feszl Frigyes tevezte új épület 1846-ban nyílt meg s végül a Vigadó nevet kapta. Liszt többször koncertezett mind a két épületben.
A városi táncterem [Redout(e)] épülete (Pest, 1833–1849). A Pollack Mihály tervei alapján felépült Redout(e) 1833–1849 között adott helyet báloknak és hangversenyeknek, majd az 1848–1849-es szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány üléseinek. Heinrich Hentzi osztrák tábornok megtorlásként 1849-ben szétlövette az épületet. A Feszl Frigyes tevezte új épület 1846-ban nyílt meg s végül a Vigadó nevet kapta. Liszt többször koncertezett mind a két épületben.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, T.1359.
Liszt Ferenc magyar viseletben első hazalátogatása idején. Joseph Kriehuber litográfiája (1839).
Liszt Ferenc magyar viseletben első hazalátogatása idején. Joseph Kriehuber litográfiája (1839).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 004.
Liszt Ferenc: Pester Carneval (Wien, Haslinger, T. H. 10.565 [1848]) 1846 folyamán, amikor több hónapot töltött Magyarországon és Erdélyben, Liszt számos cigánybandát hallott. Nagyrészt az ekkori élmények ihlették a Magyar rapszódiák 1851–1853 között megjelent 15 tagú sorozatát, amelybe 9. számként felvette a Pesti karnevált is. 1853 tavaszán a pesti koncertjeire induló Hans von Bülow figyelmét külön felhívta a Bihari-, más néven párizsi bandára, amelynek prímása Bihari János unokája, Farkas Miska volt. Liszt a pesti Komlókert vendéglőben hallotta játékukat 1846-ban. A Komlókertben gyakran fellépett egy másik kiváló cigány prímás, Patikárius Ferkó is, akit Liszt, Erkel Ferenc, Reményi Ede és kortársaik szintén csodáltak.
Liszt Ferenc: Pester Carneval (Wien, Haslinger, T. H. 10.565 [1848]). 1846 folyamán, amikor több hónapot töltött Magyarországon és Erdélyben, Liszt számos cigánybandát hallott. Nagyrészt az ekkori élmények ihlették a Magyar rapszódiák 1851–1853 között megjelent 15 tagú sorozatát, amelybe 9. számként felvette a Pesti karnevált is. 1853 tavaszán a pesti koncertjeire induló Hans von Bülow figyelmét külön felhívta a Bihari-, más néven párizsi bandára, amelynek prímása Bihari János unokája, Farkas Miska volt. Liszt a pesti Komlókert vendéglőben hallotta játékukat 1846-ban. A Komlókertben gyakran fellépett egy másik kiváló cigány prímás, Patikárius Ferkó is, akit Liszt, Erkel Ferenc, Reményi Ede és kortársaik szintén csodáltak.
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, 603.063.
Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon, ford. [Székely József] (Pest, Heckenast, 1861)
Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon, ford. [Székely József] (Pest, Heckenast, 1861)
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, Ma 863.
Jankó János: Az új honfoglaló avagy hogyan akarja Liszt herczeg meghódítani Magyarországot a cigányok számára? Karikatúra Liszt felháborodást keltő könyve nyomán.
Jankó János: Az új honfoglaló avagy hogyan akarja Liszt herczeg meghódítani Magyarországot a cigányok számára? Karikatúra Liszt felháborodást keltő könyve nyomán.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Gr 37.

Liszt magyar munkatársai: 1850–60-as évek 

Liszt két reprezentatív egyházzenei alkotás megkomponálására kapott megbízást hazai részről. Scitovszky János esztergomi érsek kérte fel mind a Missa solennis, mind a Magyar koronázási mise megírására. Az előbbi az esztergomi bazilika felszentelésén hangzott el 1856-ban, az utóbbi I. Ferenc József és Erzsébet magyar királlyá és királynévá koronázásakor 1867-ben. Bár Bécsben udvari szerzőt kívántak megbízni, Liszt magyar barátai Erzsébet közbenjárásával elérték, hogy a misével őt bízzák meg. Köztük volt Liszt leghívebb magyar barátja, Augusz Antal, olyan muzsikusok, mint Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Engeszer Mátyás és Reményi Ede, valamint a földrajztudós Rosti Pál. Mivel Liszt 1848–1861 között Weimarban, 1861–1869 között pedig Rómában élt, pest-budai kollégái támogatása nélkül a két nagyszabású mű ősbemutatójára nem kerülhetett volna sor.

Engeszer Mátyás (1812–1885), a pesti belvárosi templom karnagya. Rohn Alajos litográfiája (19. század 2. fele). A Missa solennist más néven az Esztergomi misét az 1856. augusztus 31-i ősbemutató után négy nappal előadták a pesti belvárosi templomban is, Engeszer betanításában. Liszt csodálatosnak nevezte ezt az előadást.
Engeszer Mátyás (1812–1885), a pesti belvárosi templom karnagya. Rohn Alajos litográfiája (19. század 2. fele). A Missa solennist más néven az Esztergomi misét az 1856. augusztus 31-i ősbemutató után négy nappal előadták a pesti belvárosi templomban is, Engeszer betanításában. Liszt csodálatosnak nevezte ezt az előadást.
MNM Történelmi Képcsarnok, Grafikai Gyűjtemény, 1241.
Liszt Ferenc, Reményi Ede, Plotényi Nándor. Albert I. fényképe (1865). Reményi Ede különösen a magyaros stílus előadásában remekelt. Liszt ezért szánta neki a Koronázási miséhez komponált Benedictus és Offertorium tételek magyaros stílusú hegedűszólóját. Plotényi Nándor hegedűn és zongorán egyaránt kiválóan játszott és gyakran kísérte Reményi hegedűjátékát.
Liszt Ferenc, Reményi Ede, Plotényi Nándor. Albert I. fényképe (1865). Reményi Ede különösen a magyaros stílus előadásában remekelt. Liszt ezért szánta neki a Koronázási miséhez komponált Benedictus és Offertorium tételek magyaros stílusú hegedűszólóját. Plotényi Nándor hegedűn és zongorán egyaránt kiválóan játszott és gyakran kísérte Reményi hegedűjátékát.
MNM Történeti Fényképtár, Portré-csoportkép, 873/1955 fk.
Ferenc József és Erzsébet királyné a Mátyás-templomban a koronázás után (1867. június 8.). Doby Jenő metszete 1881-ből Eduard von Enghert 1872-es festménye nyomán.
Ferenc József és Erzsébet királyné a Mátyás-templomban a koronázás után (1867. június 8.). Doby Jenő metszete 1881-ből Eduard von Enghert 1872-es festménye nyomán.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, 11162.

Kurátor: Kaczmarczyk Adrienne