Magyar ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában

Oktatás Erkel és Liszt Zeneakadémiáján

Az 1875-ben megnyitott Zeneakadémia a század végére bebizonyította, hogy Erkel és Liszt szellemi örököseként felveszi a versenyt a rangos külföldi konzervatóriumokkal, s ezáltal képes hazájuk számára megőrizni a zenei tehetségeket: Dohnányi Ernőt, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és másokat.

Liszt és a Zeneakadémia

Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia Erkel Ferenc igazgatói beszédével nyitotta meg kapuit 1875. november 14-én. Andrássy Gyula miniszterelnök már 1871-ben elérte a bécsi Udvarnál, hogy a magyar zenei felsőoktatás első intézménye elnökéül Liszt Ferencet nevezzék ki. Az oktatás a Hal téri épületben folyt 1879-ig, amikorra a Zeneakadémia első önálló épülete felépült a Sugár úton; itt Erkel és Liszt szolgálati lakást kaptak. A tanári karba Liszt Hans von Bülow-t, a legkiválóbb tanítványát javasolta a zongora, a kiváló karmester Richter Jánost a hangszerelés és Franz Wittet, a német ceciliánus mozgalom képviselőjét a kórus és az egyházzene oktatására. Bár egyik terve sem válhatott valóra, a létrejött tanári gárda képes volt nemzetközi szintű képzést nyújtani, biztosítva ezzel a magyar zenekultúra felemelkedését.

Liszt Ferenc: Szózat und Ungarischer Hymnus (Budapest, Rózsavölgyi, 1838, [1878])
Liszt nagyra értékelte a Zeneakadémia létrehozását és hazája részéről megtiszteltetésnek tekintette elnöki kinevezését. A két legfontosabb magyar nemzeti ének, Erkel Ferenc Kölcsey Ferenc költeményére írt Hymnusza és Egressy Béni Vörösmarty Mihály költeményére írt Szózata feldolgozásával és a mű Andrássy Gyulának szóló dedikációjával Liszt a magyar felsőfokú zeneoktatás ügye iránti elkötelezettségének adott kifejezést. — Liszt Ferenc: *Szózat und Ungarischer Hymnus* (Budapest, Rózsavölgyi, 1838, [1878]). Liszt nagyra értékelte a Zeneakadémia létrehozását és hazája részéről megtiszteltetésnek tekintette elnöki kinevezését. A két legfontosabb magyar nemzeti ének, Erkel Ferenc Kölcsey Ferenc költeményére írt *Hymnusz*a és Egressy Béni Vörösmarty Mihály költeményére írt *Szózat*a feldolgozásával és a mű Andrássy Gyulának szóló dedikációjával Liszt a magyar felsőfokú zeneoktatás ügye iránti elkötelezettségének adott kifejezést.
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtára, 241.404.

A Zeneakadémia igazgatósága és tanári kara az 1875–1876. tanévben. Tabló, fénykép (1875–1876). — *A Zeneakadémia igazgatósága és tanári kara az 1875–1876. tanévben*. Tabló, fénykép (1875–1876).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, F 0265.

A Zeneakadémia 1. tanévének tan- és órarendje (1875).
1875-ben a zongora- és a zeneszerzés-tanszakon indult meg az oktatás. Liszt Ferenc zongorát, Erkel Ferenc zongorát és magyar stílust tanított. Robert Volkmann (1815–1883) és Nikolits Sándor (1834–1895) vállalták az összhangzattan, az ellenpont és a hangszerelés, Volkmann továbbá a zeneszerzés, Nikolits a zenetörténet tanítását. Az intézmény titkára, Ábrányi Kornél (1822–1903) zeneesztétikát, összhangzattant, ellenpontot, zeneszerzést és magyar prozódiát oktatott. — A Zeneakadémia 1. tanévének tan- és órarendje (1875). 1875-ben a zongora- és a zeneszerzés-tanszakon indult meg az oktatás. Liszt Ferenc zongorát, Erkel Ferenc zongorát és magyar stílust tanított. Robert Volkmann (1815–1883) és Nikolits Sándor (1834–1895) vállalták az összhangzattan, az ellenpont és a hangszerelés, Volkmann továbbá a zeneszerzés, Nikolits a zenetörténet tanítását. Az intézmény titkára, Ábrányi Kornél (1822–1903) zeneesztétikát, összhangzattant, ellenpontot, zeneszerzést és magyar prozódiát oktatott.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, AD 57.

Ábrányi Kornél és Erkel Ferenc 1876. október 23-án kelt magyar nyelvű levele Liszt Ferenchez a Zeneakadémia Liszt-Ösztöndíja odaítélése kérdésében. A Liszt által javasolt három növendék neve a hátoldalon: Aggházy [Károly], Juhász [Aladár], Lépessy [Ilona].
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Ep 1775.

Zeneakadémiai vizsgák 1877. június 25-én: zongora, zeneesztétika, magyar dal és zene, zenetörténet.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Any 25.

„Ich bitte den H[errn] Thomán die Piècen auszufolgen zur Auswahl / Achtung / 8/9 1883. / Erkel F.”
Erkel Ferenc névjegye, a hátán üzenettel Thomán Istvánnak (1862–1940): „Kérem Thomán Urat, adja át a darabokat kiválasztásra. / Figyelem / 1883. augusztus 9. [szeptember 8.?] / Erkel F.”
Thomán Liszt-tanítvány volt, majd 1888-ban a Zeneakadémia professzora lett. Tanítványai közé tartozott Dohnányi Ernő, Keéri-Szántó Imre és Bartók Béla. — „Ich bitte den H[errn] Thomán die Piècen auszufolgen zur Auswahl / Achtung / 8/9 1883. / Erkel F.” Erkel Ferenc névjegye, a hátán üzenettel Thomán Istvánnak (1862–1940): „Kérem Thomán Urat, adja át a darabokat kiválasztásra. / Figyelem / 1883. augusztus 9. [szeptember 8.?] / Erkel F.” Thomán Liszt-tanítvány volt, majd 1888-ban a Zeneakadémia professzora lett. Tanítványai közé tartozott Dohnányi Ernő, Keéri-Szántó Imre és Bartók Béla.
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Szakkönyvtára, Ms 28.

Liszt magyar barátai és munkatársai az 1870–80-as években

1869-től kezdve haláláig Liszt Róma, Budapest és Weimar között osztotta meg életét. Évenkénti több hetes pesti tartózkodásai során intenzíven bekapcsolódott a magyar zenei életbe. A hazájával szorosabbá lett kapcsolat bizonyítéka az 50 éves művészi pályafutása alkalmából megtartott jubileumi ünnepségsorozat 1873. november 8–10. között. Ennek fénypontjaként elhangzott a teljes Krisztus oratórium. A neki adományozott arany babérkoszorút egyéb értékes műtárgyakkal, köztük a magyar nemesektől 1840-ben kapott díszkarddal és a Beethoven-hagyatékból származó 1817-es Broadwood zongorával együtt Liszt válaszul felajánlotta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A Zeneakadémia épületében számára biztosított lakást tisztelői rendezték be, Liszt pedig az intézményre hagyta ottani hangszereit, kottáit és könyveit.

Liszt Ferenc magyar tisztelői körében. Kozmata Ferenc fényképe (1873).
Ülnek: Haynald Lajos bíboros érsek, Liszt Ferenc, Széchényi Imre gróf, Apponyi Albert gróf, Karácsonyi Guido gróf. Állnak: Huszár Imre műfordító-újságíró, Mihalovich Ödön zeneszerző, 1887-től a Zeneakadémia igazgatója, Augusz Antal báró, Richter János karmester, Johann Nepomuk Dunkl zeneműkiadó. — *Liszt Ferenc magyar tisztelői körében*. Kozmata Ferenc fényképe (1873). Ülnek: Haynald Lajos bíboros érsek, Liszt Ferenc, Széchényi Imre gróf, Apponyi Albert gróf, Karácsonyi Guido gróf. Állnak: Huszár Imre műfordító-újságíró, Mihalovich Ödön zeneszerző, 1887-től a Zeneakadémia igazgatója, Augusz Antal báró, Richter János karmester, Johann Nepomuk Dunkl zeneműkiadó.
MNM Történeti Fényképtár, 3069/1958 fk.

Liszt 50 éves művészi jubileuma alkalmából rendezett ünnepségek programja (Budapest, 1873. november 8–10.).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Any 0269.

Augusz Antal levele Ábrányi Kornélhoz (Szekszárd, 1870. október 13.)
Augusz reméli, hogy Liszt, amennyiben felkérik a Beethoven születésének 100. évfordulójára rendezendő hangverseny karmesteréül, előadja Beethoven-kantátáját. Megkéri Ábrányit a kantáta szövegének lefordítására. Örömére szolgál továbbá, hogy halad a Nemzeti Konzervatórium felállításának ügye, amely szerinte Liszt irányításával Európa kulturális központja lesz. — Augusz Antal levele Ábrányi Kornélhoz (Szekszárd, 1870. október 13.). Augusz reméli, hogy Liszt, amennyiben felkérik a Beethoven születésének 100. évfordulójára rendezendő hangverseny karmesteréül, előadja Beethoven-kantátáját. Megkéri Ábrányit a kantáta szövegének lefordítására. Örömére szolgál továbbá, hogy halad a Nemzeti Konzervatórium felállításának ügye, amely szerinte Liszt irányításával Európa kulturális központja lesz.
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, Fond XII.39

Carl Radnitzky: Liszt Ferenc ötvenéves művészi működésének emlékére (bronz érme, 1873). A hátoldalon Vörösmarty Mihály (1800–1855) „Liszt Ferenczhez” című ódájának sorai. A költő a magyarok Liszttel szembeni várakozásának adott hangot 1840-ben hozzá írt ódájában. — Carl Radnitzky: *Liszt Ferenc ötvenéves művészi működésének emlékére* (bronz érme, 1873). A hátoldalon Vörösmarty Mihály (1800–1855) „*Liszt Ferenczhez*” című ódájának sorai. A költő a magyarok Liszttel szembeni várakozásának adott hangot 1840-ben hozzá írt ódájában.
MNM Éremtár, C 64.937.154

Richter János (1843–1916), a Krisztus oratórium magyarországi bemutatójának karmestere. Ismeretlen személynek dedikált, 1872. április 6-án, Pesten keltezett portréja. Strelisky Lipót fényképe (1872). — Richter János (1843–1916), a *Krisztus oratórium* magyarországi bemutatójának karmestere. Ismeretlen személynek dedikált, 1872. április 6-án, Pesten keltezett portréja. Strelisky Lipót fényképe (1872).
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, F 146.

Pollák Zsigmond: Liszt-portré autográf idézettel a Szent Ferenc a hullámokon című zongoradarabból. Liszt Két legendája a pesti Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg 1866-ban. A kiadónak 1860-tól egyik vezetője, majd 1890-től a tulajdonosa volt a Liszttel szívélyes viszonyt ápoló Dunkl Nepomuk János. — Pollák Zsigmond: *Liszt-portré autográf idézettel a Szent Ferenc a hullámokon című zongoradarabból*. Liszt *Két legendá*ja a pesti Rózsavölgyi és Társa kiadónál jelent meg 1866-ban. A kiadónak 1860-tól egyik vezetője, majd 1890-től a tulajdonosa volt a Liszttel szívélyes viszonyt ápoló Dunkl Nepomuk János.
MNM TK Grafikai Gyűjtemény, 58.1376.

Liszt Ferenc jótékony célú hangversenye a pesti Vigadóban 1872. március 18-án. A hangversenyt emlékezetessé tette, hogy részt vett rajta a magyar királyi pár, Ferenc József és Erzsébet. Jankó János fametszete (1872).
MNM, TK Grafikai Gyűjtemény, 75.250.

Mosonyi Mihály (1815–1870): Szép Ilonka (Pest: Rózsavölgyi és Társa, [1861]). Az opera zongorakivonata. A címlappal szemközti oldalon Wéber Henrik litográfiája: Mosonyi portréja, a lap alján Ilonka motívuma és Mosonyi kézjegye. Liszt nagyra becsülte Mosonyi zeneszerzői tehetségét, különösen egyházzenei stílusát dicsérte. Ha nem hal meg idő előtt, bizonyára meghívást kapott volna a Zeneakadémia tanári karába. — Mosonyi Mihály (1815–1870): *Szép Ilonka* (Pest: Rózsavölgyi és Társa, [1861]). Az opera zongorakivonata. A címlappal szemközti oldalon Wéber Henrik litográfiája: Mosonyi portréja, a lap alján *Ilonka* motívuma és Mosonyi kézjegye. Liszt nagyra becsülte Mosonyi zeneszerzői tehetségét, különösen egyházzenei stílusát dicsérte. Ha nem hal meg idő előtt, bizonyára meghívást kapott volna a Zeneakadémia tanári karába.
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára, RGy Z 4347.

Kurátor: Kaczmarczyk Adrienne és Kim Katalin