Magyar ábránd – Budapesti mindennapok Erkel és Liszt korában

A pesti Nemzeti Színház zenekara és zenészei

A Nemzeti Színház zenekara a 19. századi fővárosi zenei élet legjelentősebb professzionális szimfonikus formációja volt, melynek mindennapjaiba, egyben pedig a színház működésébe, a zenészek életeseményeibe korabeli színházi levéltári és egyéb források által nyerhetünk bepillantást.

Az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház történetében fontos lépést jelentett az állandósulás irányába, amikor a színház, amelyet addig Pest vármegye működtetett, 1840 augusztusától országos pártolás alá került. Ettől kezdve minden kormányhatóság mellőzésével közvetlenül az országgyűlés fennhatósága alá tartozott, és felvette a Nemzeti Színház nevet. Az 1840-es években nőtt az operaelőadások száma, ezzel párhuzamosan az állandó zenekari tagok létszáma is emelkedett. 1853-ra a Nemzeti Színház zenekara 46 főt számlált, míg az ez évben alakult Filharmóniai Társaság Zenekara 47 tagból állt. A reformkorban létrejött egyesületek szintén fontos szerepet játszottak a zenei élet fellendítésében. Kiemelkedő volt a Mátray Gábor nevéhez köthető Pest-budai Hangászegyesület (1836), valamint a zeneoktatási célokat is ellátó Pest-budai Hangászegyleti Énekiskola (1839–1840), amely két intézet később egyesülve Pest-budai Hangászegyleti Zenede (1851) néven működött. A hangászegylet tagjai már a Filharmóniai Társaság Zenekarának megalakulása előtt, de azt követően is jelentős szerepet játszottak a koncertélet fejlődésében. A Nemzeti Színház zenei igazgatójával, Erkel Ferenccel, és egy-egy nemzetközi hírnevű primadonnájával, Schodelné Klein Rozáliával vagy Hollósy Kornéliával már több ízben foglalkozott a magyar zenetudomány, a színház együttesében helyet foglaló zenekari zenészekről azonban szinte semmit nem tudunk. Az 1838-ban létrehozott zenekar, amelynek tagjaiból 1853-ban a Filharmóniai Társaság Zenekara, majd 1884-ben a Magyar Királyi Operaház együttese jött létre, a 19. századi fővárosi zenei élet legjelentősebb professzionális szimfonikus formációja volt. A honlap betekintést nyújt a Nemzeti Színház működésébe, a zenekar tevékenységébe és tagjainak életeseményeibe. A „mindennapok története” megközelítés révén személyes élményt kínál az oldal látogatói számára.

A Nemzeti Színház 1848. március 15-i körlevele. „Ma szerdán marcius 15-én 1848. ’Két anya gyermeke’ elmaradván: helyette –, a szabad magyar nép kívánságára ’Bánk-Bán’ fog adatni.”
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár, NSZ Kötetes iratok 701

Vádló-könyv Nemzeti Színház 1848–1853, amely nyilvántartja a Nemzeti Színház tagjai által elkövetett vétségeket
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár, NSZ Kötetes iratok 670

A Nemzeti Színház 1857-es Igazgatósági jegyzőkönyve. Benne március 16-án: „Kirchlehner kéri az intendáns urat, hogy Kétalakú operájának betanulása kezdessék meg.”
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár, Analekta 395.

Kirchlehner (Szeráf) Ferenc autográf önéletrajza

Kirchlehner (Szeráf) Ferenc: Das Siebengestirn und die kleineren Sterngruppen im Gebiete der Tonkunst aus Seraf Lener’s Werken (Pest, Druck von Johann Herz, 1861) — Kirchlehner (Szeráf) Ferenc: *Das Siebengestirn und die kleineren Sterngruppen im Gebiete der Tonkunst aus Seraf Lener’s Werken* (Pest, Druck von Johann Herz, 1861) HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Szakkönyvtára, Ma 3808

A Zenészeti Lapok cikke Kirchlehner halálának évében, amely a zenész kilátástalan élethelyzetéről számol be — A *Zenészeti Lapok* cikke Kirchlehner halálának évében, amely a zenész kilátástalan élethelyzetéről számol be
*Zenészeti Lapok* 8/16 (1868. január 19.), 254.

Szerdahelyi József keresztlevele
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár, Analekta 62

Szerdahelyi József személyes hangvételű levele Simonsits Jánosnak, a Nemzeti Színház igazgatójának.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Simonsits-hagyaték, jelzet nélkül

Szerdahelyi József: Rákóczi indulója négy [öt!] énekszóra
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára, M 1020.

Bognár Ignác kartanító levele Simonsits Jánosnak, a Nemzeti Színház igazgatójának, 1850. január 20.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Simonsits-hagyaték, jelzet nélkül

Doppler Károly jelentkezése a Nemzeti Színház másodkarmesteri pozíciójára, 1850. augusztus 22.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Simonsits-hagyaték, jelzet nélkül

Doppler Károly a Nemzeti Színház másodkarmesteri pozíciójára vonatkozó szerződése, 1851. április 4.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Simonsits-hagyaték, jelzet nélkül

Huber Károly jelentkezése a Nemzeti Színház másodkarmesteri pozíciójára, 1850. augusztus 27.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Simonsits-hagyaték, jelzet nélkül

Huber Károly: Hegedűiskola — Huber Károly: *Hegedűiskola*
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kutatókönyvtára, RZ 5683

Huber Károly levele Erkel Ferenchez 1884 nyarán.
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, FOND XII 448.

Huber Károly levele Erkel Ferenchez 1884 nyarán, levélboríték.
MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, FOND XII 448.

Kurátor: Horváth Pál